Több egybehangzó brüsszeli értesülés szerint az Európai Bizottság egyelőre nem adja áldását a magyar kormány által május 12-én benyújtott helyreállítási tervre, a benne foglalt 2511 milliárd forintos támogatási programra, mert további korrupcióelleni intézkedéseket, illetve a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket vár el a testület.
A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus itthoni tényleges elindulásának, az első pályázatok közelgő meghirdetésének egyértelmű jele, hogy megjelent az egész 7 éves időszak egyik alapjogszabálya, a források felhasználásának rendjét rögzítő kormányrendelet. A közel 100 oldalas jogszabály alapján úgy tűnik, hogy a kormányzati ígéretekkel összhangban gyökeres újítások, változások nem lesznek az új ciklusban, igaz például lényeges, hogy eltűnnek az „apró” keretösszegű pályázatok és bejöhet a képbe a pályázati források felhasználásánál kötelezően megnyitandó pénzintézeti projektszámla, ami megkönnyítheti a forrásfelhasználás szabályosságának ellenőrzését, illetve ennek az EU felé való alátámasztását is.
A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt új országfejlesztő, egyebek között beruházásokat, adócsökkentéseket, valamint a magyar CSOK-hoz hasonló otthonteremtési megoldást is tartalmazó programját mutatta be szombaton Jaroslaw Kaczynski pártelnök, kormányfőhelyettes és Mateusz Morawiecki kormányfő.
Több mint tízmilliárd forintból újulnak meg közutak Fejér megye északkeleti részén, Bicske környékén, a Váli-völgyben és a Velencei-tó térségében - jelentette be Tessely Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kedden, az Etyek és az 1-es főút közötti, 8108-es számú út felújításának munkaterület-átadásán.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.
Elstartolt a Portfolio hiánypótló logisztikai konferenciája, a Smart Logistics 2018, ahol a logisztika legforróbb kérdéseiről, az állam terveiről, a fejlesztési irányokról, a logisztika jövőjéről beszélgetnek a piac legfontosabb szereplői.
Alapvetően jó a hangulat a tőkepiacokon.
A piac már azt kezdte árazni, hogy nem alkalmazza a korlátozásokat.
Az amerikai chipgyártóóriás nem talál magára.
Az amerikai külügyminiszter is megerősítette, kell nekik a sziget.
Az Energiaügyi Minisztérium már monitorozza a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
Mit kell tudni a DeepSeek-ről?
